Az elmúlt években nemcsak a ginfogyasztás, hanem a hazai, elsősorban pálinkafőzdék általi ginkészítés is korábban nem tapasztalt intenzitást mutatott, amely tendencia okairól – mind önmegvalósítási, mind gazdasági kényszerűségi szempontból – már többször írtam, például a Vince magazin 2021-es májusi számában.

A fogyasztói trend megerősödése kitermelt egy két hazai érdekességet is, például a kóstolók és ízlelők, bírák és bírálók előszeretettel kezdték használni az „ez olyan pálinkás” terminus technicust a hazai műhelyekből származó párlatokra. Kíváncsi ember lévén, meg szoktam kérdezni, hogy ez mit jelent, amelyre az a válasz, hogy érződik rajta, hogy pálinkalepárló készítette.Ahham, ebből még nem szokott kiderülni, mit is jelent ez valójában, nagyon jól kóstol-e az illető vagy csak egyszerűen elolvasta a címkét, tehát néha tovább akadékoskodom, hogy mit is jelent ez, de konkrétan: „ olyan gyümölcsös”, „érződik rajta a gyümölcs” és hasonló definíciók hangzanak el. OK, ezt értem, de akkor egy kicsit nézzünk a jelenség mögé.

A gin ugye elég sok alkotórészt tartalmaz, fűszereket, gyümölcsöt, aszalványt, gyökereket, virágokat stb aminek egy része ’kiszagolható’, kiérezhető a végtermékből.Így a gyümölcs is.Vannak olyan receptúrák, amelyek igyekeznek egy nagyon kényes egyensúlyt megvalósítani ízben és illatban és vannak olyanok is, amelyek szándékoltam teszik vezéraromává valamely felhasznált alkotót vagy alkotókat. E gondolat mentén könnyen belátható, hogy akár a gyümölcs is lehet egy ilyen vezéraroma, amelyre a támogató ízek felfűződnek.

Korábbi olvasmányaimból nem emlékeztem rá, hogy valaha is olvastam volna olyan termékjellemzést, amely jelezte volna, hogy ez a gin olyan ’snapszos’, vagy ’eau-de-vie’-s vagy akár érezhető rajta a whiskey lepárló kézjegye.Eme cikk megírása előtt, gyorsan belenéztem a szakportálokon néhány gin kóstolási jegyzetébe, de ilyen kitételek továbbra sincsenek.Vannak viszont olyan jellemzések, hogy az adott tétel ’fruity’ vagy egyenesen ’fruit-forward’, adott esetben megnevezve a jellemző gyümölcskaraktert is (ananász, grapefruit, áfonya, citrusok stb) amelyek uralják a párlatot.

Annyi igazság van a kritikákban, hogy vannak olyan hazai készítmények, amelyek nem az előírt (?) gabonaszesz alap segítségével készülnek, hanem valamilyen ’pálinka’ hozzáadásával macerálodik.Ez esetben akár helytálló is lehet a fentebb említett észrevétel.

Összességében mi mindebből az útravaló?Egyrészt mi lehet egy pálinkára szakosodott főzdének egyfajta versenyelőnye: például az, amihez a legjobban ért, a gyümölcsök ismerete.S ha a világban vannak olyan nagyon népszerű ginek, amelyek hangsúlyozott célja a gyümölcsösség, ne húzzuk már a szánkat, ha itthon is alkotnak eme stílusban.Másrészt találjuk meg azt a ginstílust (vagy akár stílusokat) amelyek hozzánk a legközelebb állnak és - almát az almával alapon – ezen a pályán hasonlítsuk össze a hazai versenyzőket a nemzetközi élvonallal, hol is tartunk.Gin-Gin.