Eric Asimov szakíró a New York Times hasábjain egy pozitív kicsengésű cikkben – ’In defence of wine’ – érvel amellett, hogy a tornyosuló felhők ellenére korai még kongatni, vészharangot pláne. Sok az aggasztó tendencia, a termelésre nehezedő éghajlati változásoktól kezdve az egészségügyi világszervezet által is megfogalmazott negatív egészségügyi hatásokig, nem beszélve a felnövekvő korosztály bortól való elfordulásáig.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a bornak az ivása ma már nem szükségszerűség, nem a megtermeljük, megisszuk egyirányú utcájában élünk, hanem egy lehetőség.Egy lehetőség a nagyon sokból, ami számosságában jellemzi az alkoholos termékcsaládot és egy lehetőség az annál is több-ből, hogy jól érezzük magunkat, barátságokat ápoljunk, felfedezzünk, inspirálódjunk, ünnepeljünk s valahány ige a szótárban.

Asimov amellett érvel, hogy a bortermelésnek és a borfogyasztásnak, azaz a borkultúrának olyan irgalmatlan nagyságú kulturális értéke van, akár történelmi górcsövet is alkalmazva, hogy ez a meghatározó jelentőségű társadalmi, spirituális és esztétikai szerep mindig meg fogja találni a közönségét, azaz a fogyasztót.

A napokban, egy rádióinterjúban a számok oldaláról közelítve magam is valami hasonlót prognosztizáltam: lehet, hogy nem a jelenlegi kicsit több mint 7,1 millió hektáros azaz 250-270 millió hektóliteres szinten, hanem egy másik egyensúlyi pontot találva, de mind a csúcsminőségű mind a mindennapok borának meg lesz a helye a jövőben is.

OK, ez volt a bor, de ’mi a helyzet a pálinkával típusú’ kérdések kezdtek bennem mocorogni a cikk olvasása közben.Egyrészt a nevezett párlat egy teljesen más pályán mozog, hiszen a regnáló politikai vezetés nyilvánvaló okokból támogatja az ellenőrizhetetlen magán és egyéb, nem vagy nehezen ellenőrizhető termelést, szemben a kereskedelmi pálinkával, ami gyakorlatilag ellehetetleníti a legálisan működő főzdék túlnyomó részét.Másrészt a bevezetőben felsorolt tényezők hatnak a pálinkapiacra is: az éghajlat változása egyes gyümölcsök (pl málna vagy a hűvösebbet kedvelő bogyósok) visszaszorulását okozza, másrészt a ’tervezhetetlen’ évszakhatás, például a már menetrendszerű korai/kései fagyok párban a korai virágzással (pl sárgabarack) további kínálatszűkülést, tehát jelentős áremelkedést idéznek elő.Keresleti oldalon továbbra sem sorolható a divatos italok közé a pálinka, az idősebb (?), de jelentősebb vásárlóerővel rendelkező fogyasztók a single malt hype után moccannak az érlelt rumok, tequilák világába, míg a fiatalabb korosztály a divatos, influenszerek által is megtámogatott, ilyen olyan színes szagos, könnyedén iható, az se baj ha koktél típusú italokkal (is) bódítják magukat. Bár még nem jelentős, de itthon is megjelent az alkoholmentes trend, ugyanakkor az egyre inkább egészségtudatos hozzáállás már erőteljesebben kezdi éreztetni hatását.Paradox módon ez még hasznos is lehet; az otthon vagy putra bérfőzdékben előállított szirszar párlatok visszaszorulását okozhatja.

A felszínes piaci pillanatfelvétel mellett vessünk egy vigyázó pillantást arra is, hogy a pálinkásszegmens mennyiben igyekszik figyelembe venni a változó piaci igényeket, milyen mértékben próbál reagálni az új trendekre.A közösségi média különböző felületeit nézegetve megállapíthatjuk, hogy továbbra is a ’hagyományos értékrend’ uralkodik, azaz a kulturált és élményszerű alkoholfogyasztásra való törekvés alig fedezhető fel a megosztott tartalmakban.A nettó alkoholizmus fényezése („50 fok alatt csak láz” vagy „az a jó, ami megmarja a poharat” vagy „nincs rossz csak kevés” vagy a „húzóra barátaim”, stb) még mindig a kommunikáció középpontjában áll.Az un. packaging azaz az üveg és annak felöltöztetése, címkézése, fényképezése alig egy két főzdénél éri el a prémium párlatok átlagos, a világban tapasztalható színvonalát.Unalmas, rosszul rajzolt gyümölcsökkel zsúfolt, retro értelemben is kínosan ’hagyományos’ design száll szembe a whiskey-k, gin-ek, tequila-k megjelenésével. A kommunikációban, a palackon levő üzenetekben véletlenül sem fordul elő egy olyan hívószó, mint ’fenntartható gazdálkodású gyümölcsök felhasználásával’ vagy az ’ökológiai lábnyom csökkentésével’.

Az igényes megjelenés nyilvánvaló hasznán túlmenően a legnagyobb probléma, hogy a kommunikáció semmilyen erőfeszítést nem tesz annak bemutatására, hogy mitől ’cool’ egy pálinka (elnézést az angol kifejezésért, de ez a szó fedi le legtökéletesebben, hogy mi az elvárás). Sztoriban, életérzésben, élményszerűségben nem kapja meg a fogyasztó, hogy miben más, miben egyedi, mi a csak most csak neked érzés, miben unikális egy gyümölcsből készült párlat, milyen utazásokra tud vinni, hol találkozik benne a szépség és a felfedezés, miféle mély és hosszantartó érzületek kísérhetik egy tökéletesen elkészített, magas minőségű pálinka kortyolását, milyen kapcsolatokat tud építeni akár kisebb társaságok akár kultúrák között, hogyan illeszkedik a futó gasztro trendekbe, soroljam…..?

Párlatot sokféle alapanyagból lehet készíteni, s mivel van cukortartalma, a gyümölcs mindig is ott marad a lehetséges opciók között.Következésképpen mindig lesz a gyümölcsalapú párlatoknak egy rajongótábora.A kérdés, hogy a pálinka mekkora szeletet fog kihasítani ebből a tortából.

További kérdések: MakeItGreat Communication

Source of the photo: https://keyblade-universe.fandom.com/wiki/Devil_Fr...